Ó, igen, igen-igen!

„Ó, igen, igen-igen! – énekelték a szocialisták a 2006-os választási kampányban, tudják, amikor Gyurcsány szíves közlése szerint »hazudtak reggel délben meg este, de legalább visszahozták a kormányzást a szarból«, ezt dalolták két hazugság között, s még hozzátették, miszerint »Magyarország, Magyarország, gyere bátran, Magyarország«, Magyarország pedig ment, bátran, de főleg tökhülyén, aztán lett, ami lett, onnantól már az egész történelem.

Mindenesetre nagyon kell figyelni és nagyon kell vigyázni, amikor ezek elkezdenek igeneket mondani. Mint például most, Ukrajna EU-csatlakozására. Merthogy mint megtudtuk, az lesz a nagy ötlet, hogy a postaládákból kilopott szavazólapokat is felhasználva a tiszások nagy-nagy igen kampányba kezdenek (ó, igen, igen-igen), mert…

És most folytatni kellene a mondatot, hogy mert miért is? Hát ez az… Leginkább azért, mert ezeknek semmi sem drága, s mert tizenöt éve képtelenek magukat visszahozni a sz…rból, ahová egyébként valók. Így aztán jöhetnek ismét az igenek. Hiszen a kormány mást mond, a kormány és a »zorbán« nemet mond, hát nosza, mi mondjunk igent.

Gyere bátran, Magyarország, aztán majd lesz, ami lesz. Csak hát ezeket soha nem érdekelte, mi lesz. Főleg hogy mi lesz az országgal. Ezért tehát kilopkodják a szavazólapokat a postaládákból, ráírják, hogy igen, és kész is a mutatvány. Ezek most megtalálták az Aranyosi nevű f…szfej anyjának robbanómellényét, és akkurátusan elkezdték rákötözni az országra, és ha kell, bizony fel is robbantják.

Ugyanis az igen Ukrajnára maga a detonáció. De hát kit érdekel? Most megint azt hiszik, itt az idő, ó igen, igen-igen… A soha, sehol semmit nem tanult másik f…szfej, a Caramel meg hirtelen rádöbbent, hogy összetartozunk.

Az O1G idején még nem jutott eszébe. Ahogy az összes ugyanolyannak sem. De hát most beintett a láthatatlan kéz, a kéz, amely a bölcsőt ringatja, a kéz, ami a lét utalja, és hirtelen összetartozunk. 

Csak előbb robbanómellénnyel felrobbantjuk Orbánt.

Csak előbb börtönbe csukunk mindenkit.

Csak előbb megregulázzuk a sajtót – de meg ám, csak ezek igazán!”

Nyitókép: Mandiner / Ficsor Márton